Ha egy operációs rendszert kevesen használnak, akkor túl kicsi piac ahhoz, hogy sok program jelenjen meg rá. Ha egy operációs rendszerre kevesebb program érhető el mint a versenytársaira, akkor nehezebb felhasználókat toboroznia. Ezzel a probléval nézett és néz szembe a Nokia is az okostelefonok elterjedése kapcsán. Ráadásul pontosan tudták: Elterjedt rendszert választani pedig több okból is kockázatos. A Nokia is ezzel a problémával (volt) kénytelen szembenézni.

Akik a kezdetektől fogva olvassák a blogot, bizonyára emlékeznek rá: Az első okostelefont az IBM mutatta be, még az 1992es COMDEXen. Csakhogy a következő 15 évben az okostelefonok nem az egyszeri fogyasztót célozták meg, vállalati vezetők, rendszergazdák, stb. eszközei voltak. Az igazi változást látszólag az iPhone hozta meg, de ez is csak részben igaz. A változásnak története van.

1983 Szeptember elsején egy szovjet repülőgép lelövi a KAL 007es járatát. Az esetet elsősorban navigációs hiba okozta. Ronald Reagan bejelenti: A GPS elérhető lesz civil használatra. 1996ban Clinton elnök döntése után a GPS immár nem a légierő irányítása alatt áll. 2000től pedig a teljes pontosságú navigáció elérhető civilek számára is.

A változás elhozza a GPS és a GPS alapú navigáció problémáját: Felmerül a PDAt vagy PNAt vegyek kérdés. A PDAk jelentős részén megjelenik a telefon funkció, a "PDA telefonok", okostelefonok terjedésnek indulnak. Az Apple kényszerhelyzetbe került: Ezek a telefonok ugyanis fenyegették az MP3 lejátszók piacát is... A drágább termékekét biztosan. A feladat adott volt: Az iPod népszerűségét átmenteni az okostfelefon piacra. Az iPod ára összemérhető volt egy PDA telefon árával, nem mindegy mi marad divatcikk.

Pontosan látták, hogy a stylus sok használati módnál kényelmetlen lenne, így az UIt eleve Stylus nélkülire tervezték. A kisebb pontosság miatt nagyobb, látványosabb ikonok gombok kellettek, de így kevés ikonra, gombra maradt elég hely. Maradt a böngészőből jól ismert gesztusokra és a máshol látott multitouch koncepciókban elérhető megoldásokra épülő kezelés. Ez pedig egyértelmű sikert hozott.

Bár a Google marketing ereje sem csekély, nem kevés gyártó állt az Android mögé, a rendszer sikerét mégis elsősorban az olcsóbb készülékeknek köszönheti. Olyan közönséget is el tudott érni, amit az iPhone nem. És nem lehetünk meggyőződve arról, hogy egy olcsóbb Androidos készüléknék tudatosan Androidot keresett a fogyasztó. Az volt akciós, az tudod valami olyat ami neki kell.

Ebben a helyzetben beállni N+1. követőnek az androidos piacra és bízni abban, hogy a Googletől és partnereitől nem maradsz le, nem tűnt túl jó választásnak a Nokia számára. A Symbian pedig nem tűnt versenyképesnek. És hiába lett azóta pl. N8 ma sem az, sőt... Kevés rá a mai igényeknek megfelelő igazán jó alkalmazás, akadnak korlátai, az új verzió felhasználótábora pedig induláskor szükségszerűen kicsi volt. Bár az Ovi maps jelentős segítség, nem lesz elég.

Hogyan lehet kihozni egy új platformot úgy, hogy az sikeres is legyen? Elsőre úgy látod: nehéz lehet újat mutatni, és nem tudsz se sok felhasználóval, se sok elérhető programmal indulni. A Nokia itt gondolt egy merészet: mi van akkor, ha a meglévő linuxos alkalmazásokhoz nyúlnánk. A Maemo linux lényege: A linux alatt elérhető alkalmazásokat felkínálni.

Ez jó irány, és nagyon sok programot könnyű Maemo-ra (és N900ra) portolni, a linuxos közösség is ott van mögötte. Igaz: Sajnos a csomagkezelőben lehetne több program, lehetne pár programot rendszeresebben frissíteni, mégis igen jónak tűnt a megoldás. Jó is volt, hiszen egyszerre jelentette azt, hogy a felhasználó számos linuxos alkalmazást gond nélkül elérhet, és azt, hogy "aki Maemora fejleszt, sokféle linuxra fejleszthet könnyen". Egyszerre, egy tollvonásra lett meg a Tyúk és és a Tojás is.

Csakhogy a trónkövetelő már úton van: Amikor a Moorestown platformra épülő telefonon a World of Warcraft fut, akkor nem árt, ha eszünkbe jut: nem egy konkrét játékról szól a bemutató, hanem arról: Akár windowsos programok is elindulnak majd a Moorestown platformra épülő mobilokon. Nagy valószínűséggel az Office, sok ügyviteli rendszer, stb. sem lesz kivétel. És persze sok népszerű játék, stb. is elérhető lesz azon a platformon. A software ellátottság terén így könnyű versenyezni az Androiddal...

Jól látta a Nokia: Ebben a helyzetben okosabb összefogni, mint versenyezni. Erre lehetett értelmes stratégiát építeni, így lett a Maemo és a Moblin egyesülésével MeeGo.

Hogy miért érdeke az AMDnek is összefognia az Intellel? Mert, ha az x86 alapú megoldások terjednek el a következő okostelefon generációval és az ARM háttérbe szorul az bizony az AMDnek is jó. Akad erő a MeeGo mögött. És nem véletlenül nem hiszek a WP7es Nokiákat emlegető pletykákban: Hülyeség lenne a Nokia részéről WP7 felé nyitni. A Microsoft nyelje le egyedül a keserő pirulát, hogy a Windows remek software ellátottsága a rivális software-t segíti, és amíg a WP7 friss nehéz MeeGo konkurenssel kijönni. Ha pedig a WP7 nem lesz nagy piac, akkor a software ellátottság sem fog látványosan bűvülni.